Ezzel szemben
az Ige, a mi Urunk Jézus igénye az, hogy az
övéi, akik véren váltattak meg,
testvéri egységben, szeretetben éljenek., Õ
maga
mondta tanítványainak: „Egy a
ti Mesteretek a Krisztus, ti pedig mindnyájan testvérek
vagytok!” Ebbõl
egyenesen következik, hogy a hívõk, a
keresztyények
nem kapnak - kapunk -
felhatalmazást arra, hogy a Jézus
vérén megváltott egyén egyikét
testvérként fogadjuk, a másikat
kizárjuk ebbõl a kötelékbõl.
Kimondhatom? Kimondom:
ha tetszik, ha nem, mind
azok akikért Jézus meghalt és elfogadták
váltságát testvéreim. Velem egy
családba tartozók!
Kérdés, van-e
jogom, ha igen minek az alapján, - bárkit is
„kizárni” a testvéri
közösségbõl?
A válasz : nincs !
Ha mégis
megteszem: vétkezem!
Fölmerül
itt
az a kérdés is, vajon Isten gyermekeinek egymás
között kinek kell
„kezdeményezni” a testvéri szeretet
ápolását? - Mi a gyakorlat? Úgy
látom a
következõ: én tõletek - ti
éntõlem
várjátok a kezdeményezést. - S mit
tanácsol
a Biblia? „A szeretetben egymást megelõzõk
legyetek!” Nem abban van a szeretet,
hogy mi szerettük Õt, hanem, hogy Õ szeretett
minket! Isten
szeretete megelõzõ
- kezdeményezõ szeretet! Volt valaki, aki amiatt
panaszkodott,
hogy nincs
szeretet a gyülekezetben. Azt tanácsoltam neki: akkor
éppen itt az ideje, hogy
õ vigyen szeretet a gyülekezetbe - s akkor már lesz!
A Biblia arra
tanít minket, hogy minden
szent iránt
szeretetnek kell lenni szívünkben. Szeretetem
körébe minden hívõnek,
Jézussal élõ kapcsolatban élõ
egyénnek
„bele kell férni”. Ebbõl nincs jogom
senkit kizárni. (Tudhatom-e ki, vagy kik tartoznak ebbe a
körbe? Ha igen, mirõl
tudom, mi az ismertetõ jel?) Az Úr Jézus annyira
fontosnak tartotta azt, hogy
az övéi mindegyike szeresse a másikat, hogy
ezért buzgón imádkozott. Az
õszinte testvéri közösséget Õ
akarja!
Nem tehetem, nem teheted, nem tehetjük, hogy mi ne akarjuk!
Azért is
mûködni kell a testvéri közösségnek,
az
egységre törekvésnek, mert Jézus
iránti õszinte szeretetünknek a
testvéreink iránti szeretetünk a
próbaköve, a bizonyítéka.
Ezt mondja a Biblia: „Ha
nem
szeretjük embertársainkat, akit látunk, hogy
szerethetnénk Istent, akit nem
látunk?” Nincs csak Istent szeretõ
hívõ! - Aki
valóban az Úré, az szereti
Jézust, de szereti testvéreit is. Jézus szerint
lelki testvéreink iránti
szeretetünk gyakorlása azért is fontos, „mert
errõl ismeri meg a világ, hogy tanítványi
vagyunk.” Úgy
látszik az kevés -
nem elég, - ha errõl nagy hangon beszélünk,
bizonygatjuk, hogy szószéken állok,
hirdetem Isten igéjét, templomba - imaházba
Járok, Úrvacsorázok, talán
imádkozom, talán néha a Bibliát is a
kezembe veszem. Ennél az én Uram többet
vár, igényel - tõlem! Azt, hogy testvéri
szeretetben, egységben éljek a
Krisztussal testvéreimmel.
Jézus szavai
alapján azt is megérthetjük, hogy a
testvéri szeretet nem akármilyen szintû lehet.
Jézus ezt kérte az Atyától:
„…hogy egyek legyenek, mint mi!” A Jézus
vérén megváltottak közötti
egység,
szeretet nem lehet csak formai, tessék-lássék. Ez
nyílt, õszinte, bensõséges
igazi egység.
Van még az
igében egy olyan gondolat, amit nem hagyhatunk figyelmen
kívül. A
benne hívõk, az
egymással szent testvéri
egységben élõ jövõjérõl
is beszél. Ezt
mondta: „Atyám, azt akarom, hogy
akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én
vagyok, hogy lássék az
én dicsõségemet, melyet nekem adtál, mert
szerettél engem e világ kezdete
elõtt!” Ez imádságot
megelõzõen -
búcsúbeszédében - ezt is mondta: „Ne
nyugtalankodjék a ti szívetek, higgyetek Istenben,
higgyetek énbennem. Az én
Atyám házában sok hajlék van; ha nem
így volna, vajon mondtam volna-e nektek,
hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra?
És ha majd elmentem, és helyet
készítettem nektek, ismét eljövök,
és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én
vagyok, ott legyetek ti is.” (Jn. 14:1-3) Szívemben
él ez a reménység?
Próbáljunk
mindnyájan választ adni a következõ
kérdésre: szeretem, és szoros testvéri
egységben élek a Jézus vérén
megváltott hittestvéreimmel ?
Nagy Zsigmond
Vissza - Home ugrás a lap tetejére