Egy ember elment levágatni a haját, és megígazíttatni a szakállát.
    Ahogy a fodrász dolgozni kezdett, kellemes beszélgetésbe elegyedtek.
    Sok mindenről szót ejtettek, különféle területeken.
    Végül szóba került Isten is, mire a fodrász határozottan kijelentette:
   -Én nem hiszem hogy Isten létezik.
   - Miért ilyen biztos ebben? - kérdezte a vendég.
   - Nos, csak ki kell nézni az utcára, hogy mindenki megértse, miért nem
   létezhet Isten. Most mondja meg őszintén, ha Isten létezne, hogy  
   lehetne annyi beteg ember
   a világon? Hogy is hagyhatnának el szülők gyermekeket?  Ha Isten létezne, se   szenvedés, se fájdalom nem lenne. El nem tudok képzelni egy szeretettel teli Istent, aki lehetővé teszi mindezt körülöttünk.
A vendég gondolkodott egy kis ideig, aztán úgy döntött, hogy nem válaszola fodrász feltevésére, mert nem akart vitába keveredni.
Miután a fodrász befejezte a dolgát, a vendég fizetett, majd elbúcsúzott tőle és kilépett az utcára. A következő pillanatban szemébe ötlött egy ember, akinek hosszú, gondozatlan haja és loboncos szakálla volt.  Piszkosnak és kultúrálatlannak tűnt.
A vendég visszafordult, és megint belépett a fodrászüzletbe, ahol megszólította a fodrászát:
 - Tudja mit mondok? Nem léteznek fodrászok a világon!
 - Hogy mondhat ilyet uram? - kérdezte meglepetten a fodrász. - Hiszen itt itt vagyok én, én fodrász vagyok, nem? Éppen most fejeztem be az ön  hajának és szakállának rendbetételét.
 - Nem, nem! - erősködött a vendég. - Fodrászok márpedig nem léteznek, hiszen ha léteznének, akkor nem lennének olyan hosszú, gondozatlan hajú és szakállú emberek az utcán, mint az az ember ott, látja?
 - Ah, de hát attól még léteznek fodrászok! válaszolt a mester. - Tehetek én arról, hogy az az ember nem jön be hozzám?
 - Hát ez az! - bólintott rá a vendég. Éppen erről van szó! Isten is LÉTEZIK!
 Tehet Ő arról, hogy az emberek nem fordulnak Hozzá, hogy nem keresik meg Őt?
 Ezért van olyan sok fájdalom és szenvedés a világon.