|
|
|
 Kik
a Baptisták
KIK A BAPTISTÁK
A
mai baptizmus elso úttöroi azok az üldöztetésük miatt Angliából
Hollandiába menekült hitvallók voltak, akik a bemerítés bibliai
igazságát felismerve hitük vallomására 1609-ben, Amszterdamban
bemerítkeztek. Egy részük visszatért Angliába, és 1612-ben, Londonban
megalapították a jelenkori elso baptista gyülekezetet. Az
egyháztörténet azonban igazolja, hogy a keresztyénség kétezer éves
története során mindig voltak olyan evangéliumi csoportok, amelyek a
baptisták által ma is vallott legfobb bibliai igazságokat hirdették.
Így a baptisták joggal látják úgy, hogy tanításuk és hitéletük
gyakorlati forrása az Újszövetség és az oskeresztény gyülekezetek
példája.
Elnevezésüket másoktól kapták, de elfogadták a
magukénak. A "baptista" kifejezés bemerítot jelent, s az Újszövetség
eredeti görög szövegébol (baptidzo: bemeríteni, bemártani) származik,
utalva arra, hogy a baptisták hitvallás alapján és bemerítéssel
keresztelnek Jézus Krisztus rendelkezésének és az újszövetségi
gyakorlatnak megfeleloen.
A baptista közösségek a kereszténység
protestáns felekezeteinek sorába tartoznak. A mai baptizmus tanítását
és gyakorlatát a reformáció idején a harmadik ágat képviselo
anabaptista mozgalmak mérsékelt, biblikus csoportjai közelítették meg
legjobban. Szokás a baptistákat a szabadegyházak között is említeni. A
szabadegyházak történetileg az államegyház vagy a népegyház
intézményének elutasítása jegyében jöttek létre. Az állam és az egyház
szétválasztásának hívei. A személyes döntésen alapuló, önkéntesen
vállalt tevékeny gyülekezeti tagság elvét vallják. Nagy hangsúlyt
helyeznek a Bibliához való ragaszkodásukra, amely összekapcsolja a
szabadegyházakat a reformáció egyházaival, a reformáció egyik
legfontosabb alapelvének, a Sola scriptura elvének vállalásában, amely
azt fejezi ki, hogy egyedül a Szentírás hitük és életük zsinórmértéke.
Magyarországon a baptista közösséget a kisegyházak körében is említik,
bár ezt nemzetközi méretekben már nem szerencsés használni, hiszen a
bemerített baptisták száma a világon meghaladta a 43 millió fot.
(Családtagokkal, látogatókkal együtt 100-120 millió ember tartozik a
baptista gyülekezetek vonzáskörébe.) Újabban a történelmi egyház
megnevezéssel is illetik a Magyarországi Baptista Egyházat, utalva
ezzel arra, hogy több mint 150 éves múltra tekint vissza hazánkban. A
baptistákkal szellemi rokonságban álló, - bár csak közvetetten -
elodeinknek tekintheto anabaptisták már 1523-ban megjelentek
országunkban. 1546-ban anabaptista hutteriták csoportjai telepedtek meg
a Felvidéken, majd Nyugat-Magyarországon. Kezdettol fogva üldözések
érték oket. Erdélyben Bethlen Gábor fejedelem - o a vallási türelem
híve volt - telepítette le a hutteritákat (akiket habánoknak is
neveztek) 1621-ben. A habánok hozzájárultak Erdély iparának
felvirágzásához és komoly muvészi értéket képviselo kerámiáikról is
híressé váltak. Az anabaptista közösségek Mária Terézia uralkodása
idején szuntek meg Magyarországon. Egy részük kényszerbol katolizált,
más részük Oroszországba menekült, majd onnan sokan Amerikába
vándoroltak ki.
A baptisták száma hazánkban a századfordulón
növekedett jelentosen. 1883-1907 között a magyarországi baptisták
gyarapodása százalékosan csaknem annyi volt, mint Európa másik 17
országában együttesen. Az 1895. évi XLIII. t.c. alapján a baptista
közösség 1905-ban államilag elismert felekezet lett. Az elso
világháború után az elcsatolt területekre került a baptisták több mint
kétharmada. Ma is többen vannak magyarnyelvu baptisták a környezo
országokban, mint az anyaországban. A két világháború között a trianoni
határokon belül maradt gyülekezetek tagjainak létszáma az eredményes
misszió folytán megduplázódott. A második világháborút követoen néhány
évig további növekedés volt tapasztalható, majd következett a
visszaszorítottság 40 éve, mely taglétszámban csökkenést eredményezett.
Az utóbbi években bontakozó új lehetoségekkel a baptista gyülekezetek
is élni szeretnének.
Összefoglalóan
szólva a baptisták legfobb sajátosságaikról, elsoként kell említenünk a
Szentírás kizárólagos tekintélyének elismerését. Nem fogadják el, hogy
bármilyen egyházi hagyomány a Bibliával (a teljes Írással) egyenrangú,
vagy azt meghaladó tekintélyre tarthatna igényt. Ez nem jelenti azt,
hogy ne lennének például hitvallásaik, melyeket tiszteletben tartanak,
ezek azonban nem állhatnak az Ige fölött. Egyébként a közös keresztyén
örökség részeseiként elfogadják az Apostoli Hitvallásban és a
Nicea-Konstantinápolyi Hitvallásban megfogalmazott alapveto és
általános hitigazságokat.
A baptisták az Újszövetségi
Szentírásból megismerheto önálló gyülekezetekben élnek. Gyülekezeti
taggá csak megtért, önkéntesen csatlakozó, hitérol vallást tévo és
bemerítkezett személy lehet. Vallják az egyetemes papság elvét,
gyakorolják a gyülekezeti fegyelmet a lelki élet tisztaságának
megorzése érdekében. A gyülekezetek lelki és anyagi ügyeiket önállóan
intézik. A gyülekezetek háztartása az önkéntes adakozásra épül.
Istentiszteleteik bensoségesek, melyeken elotérben áll az igehirdetés.
A baptisták egész történelmük során küzdöttek a lelkiismereti és a
vallásszabadság megvalósulásáért, a "szabad államban szabad egyház"
eszméjének hirdetoi.
Végül egy olyan sajátosságot említünk,
amelyet a baptista gyülekezetek mindig fontosnak tartottak: ez a
lélekmentés. Az "európai baptizmus atyja" Johann Gerhald Oncken
mondotta: "Minden baptista misszionárius." Ez azt jelenteti, hogy
minden gyülekezeti tag küldetése az evangélium hirdetése, a Jézus
Krisztusról való bizonyságtétel azok felé, akik még nem hallottak Róla,
nem ismerik Ot, vagy akiknek valamiféle téves elképzelésük van az
üdvösség felol. A Megváltó szeretetét hirdetjük, akirol ez van megírva:
"Mert
úgy szerette Isten a világot, hogy az O egyszülött fiát adta, hogy aki
hisz Obenne, el ne vesszen, hanem ÖRÖK ÉLETE LEGYEN." (János evangéliuma 3. rész 16. verse.)
|
Menü 1
